Az EU ÁFA-irányelve és az EU Bírósága a nemzeti jogalkotó hatáskörébe utalja az ÁFA kerekítési szabályainak meghatározását. Az egyes országok szabályozása eltérő. Magyarországon az ÁFA-t a számlán hagyományosan egész forintban, fillér nélkül tüntetik fel, és a számítás történhet akár soronként, akár adómérték szerinti végösszegből.
Az EU-tagországok hozzáadottérték-adójára vonatkozó szabályozás alapja az EU ÁFA-irányelve (2006/112/EK). Ez az irányelv nem rendelkezik arról, hogyan kell kerekíteni a hozzáadottérték-adót.
Az EU Bíróságához két olyan ügyben fordultak előzetes döntéshozatali kérelemmel, amelyek a kerekítéshez kapcsolódnak. Az egyik a C-484/06: Koninklijke Ahold (2008.07.10.), a másik a C-302/07: J D Wetherspoon (2009.03.05.).
Hollandiában a Koninklijke Ahold úgy döntött, hogy az Albert Heijn nevű szupermarketláncában teszteli az ÁFA kerekítési szabályait. Két üzletében egy alternatív számítási módszert próbáltak ki. Ennek során minden egyes termékre külön számították ki a hozzáadottérték-adót, és az egyes termékek ÁFA-ját mindig lefelé kerekítették a legközelebbi centhez. Ez természetesen alacsonyabb fizetendő ÁFA-t eredményezett. Az ÁFA-t azonban a szokásos számítási mód alapján fizették be. A Koninklijke Ahold ezt követően saját számításai alapján 1414 euró ÁFA visszatérítését kérte a holland adóhatóságtól. Úgy vélte, hogy 2003 októberében ennyivel több ÁFA-t fizetett be az említett két üzlet után.
Az érvelés tehát az egyes termékek után fizetendő ÁFA-ra alapult. A Koninklijke Ahold úgy vélte, hogy igazságtalan lenne a fizetendő ÁFA-t felfelé kerekíteni. Ebben az esetben ugyanis többet kellene ÁFA-ként fizetni, mint amennyit az ÁFA-kulcs matematikailag előír. Az egyetlen megfelelő megoldás tehát az, hogy mindig lefelé kerekítenek.
A holland adóhatóság elutasította a Koninklijke Ahold ÁFA-visszatérítési kérelmét. Az Ahold a döntés ellen először a helyi bírósághoz fellebbezett, amely elutasította a keresetet, majd a holland Legfelsőbb Bírósághoz. A holland Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a kérdésben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Unió Bíróságán. Az előzetes döntéshozatalra két kérdést terjesztettek elő: 1. Az ÁFA kerekítése a nemzeti jog vagy az uniós jog által szabályozott kérdés? 2. Ha az uniós jog szabályozza, kötelezi-e ez az uniós jog a nemzeti bíróságot arra, hogy engedélyezze a termékenkénti lefelé kerekítést?
Az Európai Unió Bírósága ítéletében az alábbiakat állapította meg:
1. Az ÁFA kerekítésének meghatározása a nemzeti jog hatáskörébe tartozik, az uniós jog által szabott korlátok között. Ilyen korlátot jelent például a semlegesség elve és az arányosság elve. A semlegesség elvével kapcsolatban az EU Bírósága megállapította, hogy az adóhatóságnak befizetendő ÁFA-nak pontosan meg kell egyeznie azzal az ÁFA-val, amelyet a végső fogyasztó az adóalany részére megfizet. Ellentétes lett volna ugyanis a semlegesség elvével, ha az Ahold mintegy a saját zsebébe tette volna a fogyasztó által megfizetett ÁFA egy részét, vagyis termékenként a lefelé kerekítés különbözetét. Az arányosság elve ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a befizetendő ÁFA-nak a lehető legpontosabban meg kell felelnie annak, amit az alkalmazandó adómérték matematikailag megkövetel. Mindazonáltal egynél több kerekítési módszer is megfelelhet ezeknek a követelményeknek.
2. Az uniós jog nem követeli meg a nemzeti jogtól, hogy minden egyes termék ÁFA-jának lefelé kerekítését engedélyezze.
Hollandiában a kormányzat nem várta meg az uniós bíróság döntését, hanem már 2004-ben beépítette az ország ÁFA-szabályozásába az ÁFA aritmetikai kerekítésének követelményét.
A Wetherspoonnak az Egyesült Királyságban van pub-lánca. 2004-ben kezdte el az ÁFA-t lefelé kerekíteni a legközelebbi pennyre. Először soronként három tizedesjegyre kerekített lefelé, majd a vásárlás szintjén két tizedesjegyre, azaz pennyre lefelé. Néhány évvel később az Egyesült Királyság adóhatósága megkereste a Wetherspoont, és közölte, hogy ez a gyakorlat nem elfogadható. A Wetherspoon az Egyesült Királyságban alkalmazandó adóhatósági iránymutatásra hivatkozott, amely engedélyezi a lefelé kerekítést, ha a kerekítésből származó haszon nem marad a kereskedőnél (https://www.gov.uk/guidance/vat-guide-notice-700#section17, https://www.gov.uk/hmrc-internal-manuals/vat-trader-records/vatrec12020).
A londoni VAT and Duties Tribunal a kérdésben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságán. Négy kérdést tett fel, amelyek közül az első és a második gyakorlatilag azonos volt a hollandok által a Koninklijke Ahold-ügyben feltett kérdésekkel. Az EU Bíróságának válaszai is gyakorlatilag azonosak voltak.
A harmadik és a negyedik kérdés új volt.
A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy milyen szinten kell elvégezni a kerekítést: termékenként, tranzakciónként, naponta, adóbevallási időszakonként vagy valamilyen más módon. Ezt a kérdést az EU Bírósága nyitva hagyta. Az uniós jog tehát ezt a kérdést is a nemzeti jogalkotó hatáskörébe utalja, feltéve, hogy tiszteletben tartják a semlegesség és az arányosság elvét.
A negyedik kérdés arra vonatkozott, hogy befolyásolja-e az ügy megítélését az a körülmény, hogy az Egyesült Királyságban egyes szereplők számára engedélyezik az ÁFA lefelé kerekítését, mások számára viszont nem. Ellentétes-e ez az egyenlő bánásmód és a semlegesség elvével? Erre az EU Bírósága azt válaszolta, hogy az érintett felek tevékenysége eltérő. Azok a piaci szereplők, akik termékeik és szolgáltatásaik eladási árát bruttó (ÁFA-t tartalmazó) áron határozzák meg, eltérő helyzetben vannak, mint azok, akik hasonló ügyleteket nettó (ÁFA nélküli) áron bonyolítanak. Az előbbiek ugyanis a kerekítéseket úgymond a saját zsebükbe tehetnék, az Ahold-ügyhöz hasonló módon.
Mindkét bírósági ügyből az a kép rajzolódik ki, hogy az ÁFA kerekítési szabályai erősen a nemzeti jogalkotás hatáskörébe tartoznak.
Az alábbiakban áttekintjük a különböző országok kerekítési szabályait. Az adatok hiányosak lehetnek, érdemes a helyzetet mindig az aktuális szabályozás alapján ellenőrizni. A következő áttekintésből azonban kitűnik, hogy a nemzeti gyakorlatok gyakran hasonlóak, ugyanakkor sok kérdést nyitva hagynak, és jelentős eltérések is vannak közöttük.
A magyar ÁFA-törvény nem rendelkezik kifejezetten az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. A gyakorlat ezt úgy értelmezi, hogy az ÁFA-t a számlán egész forintban, fillér nélkül tüntetik fel, bár erről nincs kifejezett jogszabályi rendelkezés. A kerekítés szintje a számlázóprogramokban változó: az ÁFA-t vagy az adómérték szerinti végösszegből, vagy soronként számítják ki.
A készpénzes fizetés végösszegét aritmetikailag a legközelebbi 5 forintra kerekítik. A kerekítés csak a vásárlás teljes végösszegére vonatkozik, és nem érinti az ÁFA számítását; a kerekítési különbözetet egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként könyvelik el.
Az ÁFA-bevallásban az összegeket nagyrészt ezer forintban, aritmetikai kerekítéssel adják meg, de bizonyos részletező lapok adatait ma már forint pontossággal kell megadni.
Lengyelországban a kerekítési szabályokat kivételes módon közvetlenül az ÁFA-törvénybe írták bele. Az ÁFA-törvény szerint a számlán szereplő összegeket aritmetikailag a legközelebbi egész groszyra (centre) kerekítik, és az ÁFA-t mindig złotyban tüntetik fel. Az adóalap főszabály szerint a számla szintjén adómértékenként határozódik meg, de a soronkénti számítás is elfogadható.
Az ÁFA-bevallásban viszont az adóalapokat és az ÁFA-összegeket aritmetikailag egész złotyra kerekítik az adózás rendjéről szóló törvény (Ordynacja podatkowa) általános szabálya szerint. A nyilvántartás és a bevallás közötti kisebb kerekítési eltérések elfogadhatóak.
Lengyelországban nincs külön készpénzes fizetésre vonatkozó kerekítési szabály, mivel az 1, 2 és 5 groszyos érmék továbbra is használatban vannak.
A cseh ÁFA-törvény (235/2004 Sb.) 37. §-a szerint az adót két alternatív módszerrel lehet kiszámítani, amelyek ugyanazt az eredményt adják: vagy az adóalap és az adómérték szorzataként, vagy az ÁFA-t tartalmazó teljes árból 1,21-es (általános 21%-os adókulcs) vagy 1,12-es (kedvezményes 12%-os adókulcs) osztóval való osztással, amikor is az ÁFA a teljes ár és az így kiszámított adóalap különbsége. A korábban a törvényben engedélyezett lehetőség, hogy a számlán az ÁFA összegét egész koronára lehessen kerekíteni, 2019. április 1-jén megszűnt, ezért az ÁFA-t a számlán két tizedesjegy pontossággal, azaz haléř pontossággal tüntetik fel. Az ÁFA-törvény nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy az ÁFA-t soronként vagy adómérték szerinti végösszegből kell-e számítani.
A cseh szabályozás különlegessége az ÁFA-törvény 36. § (5) bekezdése: a fizetendő teljes összeg legközelebbi egész koronára való kerekítéséből adódó különbözet nem tartozik az adóalapba, és nem kell utána ÁFA-t fizetni. Kezdetben ez csak a készpénzes fizetésekre vonatkozott, de a 355/2021 Sb. számú törvénymódosítással a szabály 2021. október 1-jétől valamennyi fizetési módra kiterjed. A kerekítés azonban csak a legközelebbi egész koronára történő kerekítést jelenti; ha az eladó ennél nagyobb mértékben kerekít, az eltérés teljes egészében az adóalapba kerül, és utána ÁFA-t kell fizetni. A témáról bővebben olvashat Pavel Běhounek cikkében, valamint a Finanční správa iránymutatásában.
Az ÁFA-bevallásban (přiznání k DPH) a kerekítés ugyanakkor az adózás rendjéről szóló törvény (daňový řád, 280/2009 Sb.) 146. § (1) bekezdésén alapul, amely szerint az adót egész koronára felfelé kell kerekíteni.
Szlovákia egyike azon kevés EU-tagországnak, ahol maga az ÁFA-törvény határozza meg a kerekítés módját. Az ÁFA-törvény szerint az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi centre kerekítik. A kerekítés szintjét a törvény ugyanakkor nem szabályozza: a számlázóprogramok soronkénti és adómérték szerinti végösszegből történő számítást egyaránt alkalmaznak, és mindkettő törvényesnek számít.
A szlovák szabályozás különlegessége a készpénzes fizetésekre vonatkozó kerekítési szabály. Az ártörvény szerint a készpénzes fizetés végösszegét aritmetikailag a legközelebbi 5 centre kerekítik. A szabály csak a készpénzes fizetésekre vonatkozik, a vásárlás teljes végösszegén alkalmazandó, és nem érinti az ÁFA számítását: az ÁFA-t a nem kerekített összegből számítják, a kerekítési különbözetet pedig ráfordításként vagy bevételként könyvelik el.
Az ÁFA-bevallásban (daňové priznanie k DPH) az összegeket cent pontossággal adják meg. Az egyes ügyletek szintjén végzett kerekítésekből adódó kisebb eltérések a bevallás sorösszegei és a matematikailag számított százalékos arány között megengedettek.
A szlovén ÁFA-törvény (ZDDV-1) nem rendelkezik az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. A gyakorlatban az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi centre kerekítik, és a számla szintjén adómértékenként számítják ki. Egy értelmezés szerint az adóalany az ÁFA-t kiszámíthatja akár az adómérték szerinti végösszegből, akár soronként, de az adóhatóság a végösszegből történő számítást javasolja, és mindkettő elfogadható.
Az ÁFA-bevallásban (obračun DDV, DDV-O nyomtatvány) Szlovénia eltér a legtöbb más euróövezeti országtól, mivel az összegeket egész euróban, cent nélkül adják meg. Ezzel szemben a 2025. július 1-jétől kötelezővé vált ÁFA-nyilvántartásokban (evidenca obračunanega DDV és evidenca odbitka DDV) az összegeket cent pontossággal adják meg, és az eDavki rendszer megengedi a nyilvántartások és a DDV-O közötti, kerekítésből adódó kisebb eltéréseket.
Szlovéniában nincs külön készpénzes fizetésre vonatkozó kerekítési szabály, mivel az 1 és 2 centes érmék használatban vannak.
Románia nem szabályozza az ÁFA kerekítését közvetlenül az ÁFA-törvényben (Codul fiscal). A kerekítés módját egy külön jogszabály, az OUG nr. 59/2005 határozza meg, amely szerint az ÁFA-t a számlán lejben, két tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni, és aritmetikailag a legközelebbi banira (centre) kerekíteni.
A kerekítés szintjét a törvény nem szabályozza. A gyakorlatban az adóalap a számla szintjén adómértékenként határozódik meg, a román számlázóprogramok azonban a soronkénti számítást is engedélyezik, és mindkettő elfogadhatónak számít.
Az ÁFA-bevallás (Decontul de taxă pe valoarea adăugată, formularul 300) lejben, két tizedesjegy pontossággal készül; a bevallást nem kerekítik egész lejre.
Romániában nincs külön készpénzes fizetésre vonatkozó kerekítési szabály, mivel az 1, 5, 10 és 50 banis érmék továbbra is használatban vannak.
A bolgár ÁFA-törvény (ЗДДС) nem rendelkezik az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. A gyakorlatban az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi centre kerekítik, és a számla szintjén adómértékenként számítják ki, bár a számlázóprogramok egy része párhuzamosan a soronkénti számítást is alkalmazza.
Bulgária 2026. január 1-jén vezette be az eurót, ekkor lépett alkalmazásba a Закона за въвеждане на еврото в Република България. A törvény szerint az átváltási árfolyam 1 EUR = 1,95583 BGN, és a valutaátváltásokat aritmetikailag a legközelebbi centre kerekítik. 2026 elejétől valamennyi ÁFA-bevallást euróban nyújtanak be.
Az ÁFA-bevallást (справка-декларация по ЗДДС) cent pontossággal nyújtják be; a bevallást nem kerekítik egész euróra.
Bulgáriában nincs külön készpénzes fizetésre vonatkozó kerekítési szabály, mivel az 1 és 2 centes érmék használatban vannak.
A finn ÁFA-törvény nyitva hagyja mind az ÁFA kerekítésének módját, mind a kerekítés szintjét.
A részletes adóhatósági iránymutatás szerint: „Az adó összegét két tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni. A matematikai kerekítési szabály szerint a tizedesszám csonkításakor az utolsó megmaradó számjegyet eggyel meg kell növelni, ha az első elhagyandó számjegy 5 vagy annál nagyobb. A kerekítést a számla végösszegén kell elvégezni." Ez az iránymutatás a cikk megírásának időpontjában felülvizsgálat alatt áll.
A finn iránymutatás tehát a szokványos aritmetikai kerekítést írja elő, amelyet a számla végösszegén kell elvégezni. Eszerint a kerekítés nem történhet soronként, hanem azt az adómérték szerinti végösszegből kell elvégezni. Mivel azonban egy számlán vagy nyugtán több adómérték is szerepelhet, az ÁFA kerekítése a gyakorlatban adómértékenként történik.
A svéd ÁFA-törvény (mervärdesskattelagen) nem rendelkezik az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. A Skatteverket jogi iránymutatása szerint az ÁFA-t a számlán aritmetikailag a legközelebbi öre-re (centre) kerekítve, és nem egész koronára kerekítve kell feltüntetni. A gyakorlatban az adóalap a számla szintjén adómértékenként határozódik meg.
A svéd szabályozás különlegessége az avrundningslagen (1970:1029), amely szerint a svéd koronában teljesített kifizetéseket a legközelebbi egész koronára kell kerekíteni, de a felek ettől eltérő eljárásban is megállapodhatnak. A Skatteverket állásfoglalása tisztázta, hogy az avrundningslagen nem befolyásolja sem az ÁFA, sem az adóalap számítását: a végösszeg kerekítési különbözetét a számlán külön soron tüntetik fel (például „öresavrundning" megnevezéssel).
Az ÁFA-bevallásban (momsdeklaration) az összegeket egész koronában adják meg úgy, hogy az öre-részt elhagyják, vagyis lefelé.
A norvég ÁFA-törvény (merverdiavgiftsloven) nem rendelkezik az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. A gyakorlatban az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi øre-re (centre) kerekítik, és a számla szintjén adómértékenként számítják ki.
A Skattedirektoratet elvi állásfoglalása szerint az ellenértéket elektronikus fizetések esetén nem szabad kerekíteni: az ÁFA-t és a végösszeget øre pontossággal kell feltüntetni. A teljes összeget csak bankjegyekkel és érmékkel történő készpénzes fizetések esetén kerekítik a legközelebbi egész koronára, de ez a kerekítés nem érinti az ÁFA számítását.
Az ÁFA-bevallásban (skattemelding for merverdiavgift) az összegeket øre pontossággal adják meg; a bevallást nem kerekítik egész koronára, jóllehet a Skatteetaten megengedi a rendszerek tizedesjegyei csonkításából adódó kisebb kerekítési eltérést.
A dán ÁFA-törvény (momsloven) a számlán nem rendelkezik az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. A gyakorlatban az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi øre-re (centre) kerekítik, és a Skattestyrelsen elfogadja mind a soronkénti, mind az adómérték szerinti összevont szintű számítást.
Az ÁFA-bevallásban (momsangivelsen) viszont az összegeket a momsloven 57. §-a szerint egész koronában adják meg.
Dániában létezik továbbá egy készpénzes fizetésekre vonatkozó kerekítési szabály: a készpénzes fizetés végösszegét a legközelebbi 50 øre-vel osztható összegre kerekítik. A kerekítés csak a készpénzes fizetésekre vonatkozik, a kártyás vagy átutalásos fizetésekre nem, és a vásárlás teljes végösszegén alkalmazandó.
Az észt ÁFA-törvény (Käibemaksuseadus, KMS) nem rendelkezik kifejezetten az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. A gyakorlatban az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi centre kerekítik, és mind a soronkénti, mind az adómérték szerinti végösszegből történő számítás elfogadható. A számlakiállítás követelményeit a KMS 37. §-a szabályozza, maga a kerekítési módszer azonban a gyakorlat és a számlázóprogramok döntésére van bízva.
Az észt szabályozás különlegessége a készpénzes fizetésekre vonatkozó kerekítési szabály, amely 2025. január 1-jén lépett hatályba. A szabály az euró bevezetéséről szóló törvényen (Euro kasutusele võtmise seadus) alapul, és előírja, hogy a készpénzes fizetés teljes végösszegét aritmetikailag a legközelebbi 5 centre kell kerekíteni. A kerekítés csak a készpénzes fizetésekre vonatkozik: a kártyás és más elektronikus fizetések cent pontossággal történnek. A kerekítést a vásárlás teljes végösszegén végzik el, nem az egyes termékek árán, és nem érinti az ÁFA számítását. Az 1 és 2 centes érmék törvényes fizetőeszközök maradnak, bár visszajáró pénzként már nem használják őket.
Az ÁFA-bevallásban (käibedeklaratsioon, KMD) az összegeket euróban, cent pontossággal adják meg; a bevallást nem kerekítik egész euróra.
A lett ÁFA-törvény (Pievienotās vērtības nodokļa likums) nem rendelkezik kifejezetten az ÁFA kerekítési módjáról. A gyakorlatban az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi centre kerekítik, és a számla szintjén adómértékenként számítják ki.
A Minisztertanács ÁFA-bevallásra vonatkozó rendelete kifejezetten megengedi, hogy az ÁFA-bevallás adómérték szerinti sorát az adómegállapítási időszakban kiállított számlák ÁFA-összegeinek összegzéséből képezzék. Az ebből esetlegesen adódó eltérés az adóalap és az adómérték szorzata között a törvény szerint elfogadható.
Az ÁFA-bevallás (PVN deklarācija) cent pontossággal készül; a bevallást nem kerekítik egész euróra.
A litván ÁFA-törvény (Pridėtinės vertės mokesčio įstatymas) nem rendelkezik az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. A gyakorlatban az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi centre kerekítik, és a számla szintjén adómértékenként számítják ki, bár a számlázóprogramok egy része párhuzamosan a soronkénti számítást is alkalmazza.
A litván szabályozás különlegessége a készpénzes fizetésekre vonatkozó kerekítési szabály, amely 2025. május 1-jén lépett hatályba. Az Atsiskaitymų grynaisiais pinigais sumų apvalinimo įstatymas szerint a készpénzes fizetés teljes végösszegét aritmetikailag a legközelebbi 5 centre kerekítik. A kerekítés csak a készpénzes fizetésekre vonatkozik, és nem érinti az ÁFA számítását.
Az ÁFA-bevallásban (PVM deklaracija, FR0600 nyomtatvány) Litvánia eltér a legtöbb más EU-tagországtól, mivel az összegeket egész euróban, aritmetikai kerekítéssel adják meg (50 cent alatt lefelé, 50 cent vagy a feletti összegnél felfelé).
Az Egyesült Királyság ÁFA-törvénye (Value Added Tax Act 1994) nem szabályozza az ÁFA kerekítését, hanem a gyakorlat a HMRC adminisztratív iránymutatásain alapul.
B2B-számlázás esetén a HMRC engedélyezi a kerekítési kedvezményt (rounding concession): a számla ÁFA-jának végösszegét lefelé lehet kerekíteni a legközelebbi egész pennyre. A kiskereskedelemben ez a kedvezmény nem alkalmazható, ott az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi pennyre kerekítik, vagy különleges kiskereskedelmi képleteket alkalmaznak. A kerekítés szintjét az iránymutatások nem szabályozzák: a HMRC mind az adómérték szerinti, mind a soronkénti számítást elfogadja.
Az ÁFA-bevallásban az ÁFA-összegeket fontban és pennyben adják meg, míg az értékesítés és a beszerzés nettó értékét egész fontban, a pennyk elhagyásával – tehát lefelé, a vállalkozó javára kerekítve.
Az Egyesült Királyságban nincs külön készpénzes fizetésre vonatkozó kerekítési szabály.
Hollandiában aritmetikai kerekítést kell alkalmazni a legközelebbi centre.
A számlán a kerekítés történhet akár termékenként, akár a végösszeg alapján. A két módszert nem szabad egyszerre alkalmazni. Emellett a módszer megválasztásakor következetes megközelítést kell követni.
A holland ÁFA-bevallásban az ÁFA-összegeket egész euróra kerekítik. A vállalkozó a kerekítést a saját javára végezheti el.
Németországban a számlákon aritmetikai kerekítést kell alkalmazni a legközelebbi centre.
A német ÁFA-bevallásban ezzel szemben a nettó értékesítéseket, vagyis az adóalapot egész euróban adják meg, és az ÁFA-t ebből számítják. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a centrészt egyszerűen elhagyják, vagyis a kerekítés ebben az esetben lefelé, a vállalkozó javára történik. Maguk a beszerzések és értékesítések ÁFA-ját cent pontossággal adják meg.
Franciaországban a törvény nem rendelkezik arról, hogyan kell az ÁFA-t a számlákon kerekíteni. A gyakorlatban mind a soronkénti, mind az adómérték szerinti végösszeg-kerekítés előfordul.
Az ÁFA-bevallásban viszont az egyes adómértékek szerinti ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi euróra kerekítik. Ugyanígy a levonható ÁFA-t is aritmetikailag a legközelebbi euróra kerekítik.
A portugál ÁFA-törvény (Código do IVA, CIVA) nem rendelkezik az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. Az AT adóhatóság azonban a Ofício-Circulado n.º 053 314 számú iránymutatásban pontosította, hogy az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi centre kerekítik, és a kerekítés végezhető akár az adómérték szerinti végösszegből, akár soronként, feltéve, hogy az eljárás következetes.
A portugál szabályozás különlegessége az ÁFA-t tartalmazó árak kezelése. A CIVA 49. cikke szerint, ha a számlázás ÁFA-t tartalmazó árakon történik (jellemzően B2C-helyzetekben), az adóalapot úgy számítják ki, hogy a teljes összeget elosztják az alkalmazandó adómértéknek megfelelő szorzóval, majd százzal megszorozzák.
Az ÁFA-bevallásban (Declaração Periódica) az összegeket cent pontossággal adják meg; a bevallást nem kerekítik egész euróra. Az AT kisebb eltéréseket elfogad a matematikailag kiszámított ÁFA és a bevallott ÁFA-összegek között, mivel a számlánkénti kerekítések az adómegállapítási időszak alatt halmozódhatnak.
Portugáliában nincs külön készpénzes fizetésre vonatkozó kerekítési szabály, mivel az 1 és 2 centes érmék használatban vannak.
Spanyolországban az ÁFA-törvény sem rendelkezik a kerekítésről. A Dirección General de Tributos azonban kiadott egy állásfoglalást, amely szerint a fizetendő ÁFA kerekítését aritmetikailag a legközelebbi centre kell elvégezni.
Spanyolországban a TEAC (Tribunal Económico-Administrativo Central) 2024 novemberében meghozta a 2233/2022 számú határozatát. A vállalkozás eredetileg termékenként számította ki az ÁFA-t. Az adóellenőrzés során lényegesen eltérő összeget kaptak, amikor az ÁFA-t az adómegállapítási időszak teljes végösszegéből számították ki. A TEAC megállapította, hogy amikor a tevékenység ÁFA-t tartalmazó áron zajlik, a kerekítés csak az önadózás keretében benyújtott bevallás szakaszában szükséges. A termékenkénti kerekítés halmozódó hatáshoz vezet, amely torzítja a tényleges adóterhelést a teljes végösszegből számított ÁFA-hoz képest. Ebben az esetben tehát az adóellenőrzés által alkalmazott módszer, vagyis a bevallási szakaszban történő kerekítés, összhangban van a semlegesség és az arányosság elvével.
Ez a TEAC-határozat azonban aligha jelenti azt, hogy a kerekítésnek feltétlenül csak a bevallási szakaszban kellene történnie.
A spanyol ÁFA-bevallásban (Modelo 303) az ÁFA-összegeket cent pontossággal adják meg.
Olaszországban maga az ÁFA-törvény támaszt kifejezett pontossági követelményt a számlára: a DPR 633/1972 21. cikkének 2. bekezdés l) pontja előírja, hogy a számlán az adómértéket, valamint az adó és az adóalap összegét cent pontossággal kell feltüntetni. A törvény szövege szűkszavú, és a kerekítési módszer (aritmetikai, a harmadik tizedesjegy alapján), valamint a közbenső számítások és az önállóan rögzített tételek elkülönítése az euró bevezetésekor kiadott körlevelekben tisztázódott, amelyek közül a legfontosabb az Agenzia delle Entrate 106/E/2001 számú körlevele.
Az adóalap a számla összevont szintjén adómértékenként határozódik meg (ún. castelletto IVA): az egyes adómértékek soraiból a sorvégek összegeit adómértékenként összeadják, centre kerekítik, és az adót ebből a cent pontosságú adóalapból számítják. Az elektronikus számla kötelezővé válásával a Sistema di Interscambio (SdI) ezt a számítást automatikusan ellenőrzi egy centes tűréshatárral.
Az ÁFA-bevallásban (Modello IVA) az összegeket egész euróban, aritmetikai kerekítéssel adják meg, és a nyilvántartási adatok és a bevallás közötti kerekítési eltérést külön rovatba könyvelik.
A görög ÁFA-törvény (Κώδικας ΦΠΑ, ν. 5144/2024) nem rendelkezik az ÁFA kerekítési módjáról, sem a kerekítés szintjéről. A gyakorlatban az ÁFA-t aritmetikailag a legközelebbi centre kerekítik, és a számla szintjén adómértékenként számítják ki. Az elektronikus számlázás platformjai megerősítik ezt a gyakorlatot. Ide tartozik a kötelező B2G-számlázás az európai EN 16931 szabvány szerint, valamint a fokozatosan kötelezővé váló B2B-számlázás az AADE myDATA platformján keresztül.
Az ÁFA-bevallásban (Φ2 nyomtatvány) az összegeket cent pontossággal adják meg; a bevallást nem kerekítik egész euróra.
Görögországban nincs készpénzes fizetésre vonatkozó kerekítési szabály, mivel az 1 és 2 centes érmék használatban vannak.
A nemzeti gyakorlatok néhány azonosítható modell köré szerveződnek. Számlaszinten szinte minden ország aritmetikai kerekítést ír elő a legközelebbi centre vagy az ennek megfelelő kis pénznemegységre; a legjelentősebb különbség a kerekítés szintjére vonatkozik, vagyis arra, hogy soronként vagy az adómérték szerinti végösszegből történik-e.
Finnország, Hollandia és a spanyol TEAC közelmúltbeli határozatvonala a végösszegből történő számítást hangsúlyozza, míg a legtöbb más ország mindkét módszert megengedi.
Az ÁFA-bevallás tekintetében az országok három csoportra oszlanak: cent pontosságot megkövetelőkre (többek között Finnország, Lettország, Portugália, Norvégia, Bulgária, Románia, Görögország, Szlovákia), egész pénznemre aritmetikailag kerekítőkre (többek között Franciaország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Hollandia, Szlovénia), valamint a vállalkozó javára lefelé csonkítókra (Németország, Dánia, Svédország, Egyesült Királyság).
A készpénzes fizetésekre vonatkozó kerekítési szabályok többnyire azt tükrözik, hogy használatban vannak-e még a legkisebb érmék.
A vállalkozások számára szóló gyakorlati üzenet egyértelmű: a kerekítési módszer megválasztása nem technikai mellékkérdés, hanem dokumentálandó és következetesen alkalmazandó eljárás, a nemzetközi tevékenység esetén pedig az egyes országok aktuális szabályozását külön kell ellenőrizni.
Szerző:
Források és további információk:
Taxation: Victory for taxman in Wetherspoon VAT case
Vatupdate.com: Flashback on ECJ Cases – C-302/07 (J D Wetherspoon) – Rules on rounding of VAT amounts
Vatupdate.com: Flashback on ECJ Cases – C-484/06 (Koninklijke Ahold) – No obligation to round down the amount of VAT per item
EUR-Lex: Opinion of Advocate General Sharpston delivered on 24 January 2008. Fiscale eenheid Koninklijke Ahold NV v Staatssecretaris van Financiën. Case C-484/06.
EUR-Lex: Judgment of the Court (Fourth Chamber) of 10 July 2008. Fiscale eenheid Koninklijke Ahold NV v Staatssecretaris van Financiën. Case C-484/06.
EUR-Lex: Opinion of Advocate General Sharpston delivered on 20 November 2008. J D Wetherspoon plc v The Commissioners of Her Majesty's Revenue & Customs. Case C-302/07.
EUR-Lex: Judgment of the Court (Fourth Chamber) of 5 March 2009. J D Wetherspoon plc v The Commissioners of Her Majesty's Revenue & Customs. Case C-302/07.
EUR-Lex: Council Directive 2006/112/EC of 28 November 2006 on the common system of value added tax
Vero.fi: Laskutusvaatimukset arvonlisäverotuksessa
Finlex.fi: Arvonlisäverolaki
Riksdagen.se: Mervärdesskattelag (2023:200)
Riksdagen.se: Lag (1970:1029) om avrundning av vissa öresbelopp
Skatteverket: Innehållet i en faktura (Rättslig vägledning)
Skatteverket: Beräkning av mervärdesskatt vid öresavrundning (ställningstagande 17.1.2020, dnr 8-19049)
Lovdata.no: Lov om merverdiavgift (merverdiavgiftsloven)
Skatteetaten.no: Statement of principle regarding rounding off remuneration in the sales document (13.6.2019)
Skatteetaten.github.io: Mva-meldingen – Spørsmål og svar
Retsinformation.dk: Bekendtgørelse af lov om merværdiafgift (momsloven)
Danskelove.dk: Momsloven § 57
Retsinformation.dk: BEK nr 928 af 19/09/2008 — Bekendtgørelse om afskaffelse af 25-øren som gyldigt betalingsmiddel m.v.
Riigiteataja.ee: Käibemaksuseadus
Eestipank.ee: Frequently asked questions (FAQ) about the rounding rule
Emta.ee: Käibedeklaratsioon
Likumi.lv: Pievienotās vērtības nodokļa likums
Likumi.lv: Ministru kabineta 2013. gada 15. janvāra noteikumi Nr. 40 — Noteikumi par pievienotās vērtības nodokļa deklarācijām
VID: Metodiskais materiāls "Par pievienotās vērtības nodokļa deklarācijas un tās pielikumu aizpildīšanu"
E-tar.lt: Lietuvos Respublikos pridėtinės vertės mokesčio įstatymas
E-seimas.lrs.lt: Lietuvos Respublikos atsiskaitymų grynaisiais pinigais sumų apvalinimo įstatymas
Lietuvos bankas: Atsiskaitymų grynaisiais pinigais sumų apvalinimas
VMI: PVM deklaracijų teikimas
PVMdeklaracija.lt: PVM deklaracijos ir kitų formų pildymo taisyklės
Legislation.gov.uk: Value Added Tax Act 1994
Gov.uk: VAT guide (VAT Notice 700), section 17
Gov.uk: HMRC VAT Traders' Records Manual, VATREC12000
Gov.uk: Retail schemes (VAT Notice 727)
Belastingdienst: Btw-bedrag afronden
Overheid.nl: Uitvoeringsbesluit omzetbelasting 1968, Artikel 5a
Bundesfinanzministerium.de: UStH 2023, 14.5. Pflichtangaben in der Rechnung
Elster.de: Umsatzsteuer-Voranmeldung (UStVA), Lieferungen und sonstige Leistungen (einschließlich unentgeltlicher Wertabgaben), Allgemein
Bizyness.fr: Comprendre et gérer simplement l’arrondi de la TVA sur une facture
Legifrance.gouv.fr: Code général des impôts, annexe II, III Factures, Article 242 nonies A
Legifrance.gouv.fr: Code général des impôts, Article 1724
Portaldasfinancas.gov.pt: Código do Imposto sobre o Valor Acrescentado
Portaldasfinancas.gov.pt: CIVA, Artigo 49.º
Occ.pt: IVA — arredondamentos (sisältää Ofício-Circulado n.º 53314/1988)
Gov.pt: Declaração Periódica do IVA
Bufetediazarias.com: Incidencia en la base imponible del IVA del redondeo de los decimales de los precios. Consulta D.G.T. de 29-6-2018.
Boe.es: Ley 37/1992, de 28 de diciembre, del Impuesto sobre el Valor Añadido
Iberley.es: Resolución de Tribunal Económico-Administrativo Central 00/02233/2022/00/00 de 26 de noviembre de 2024
Brocadi.it: Testo unico IVA, Articolo 21
Finanze.it: Circolare n. 106/E
Agenziaentrate.gov.it: Dichiarazione IVA 2026
Forin.gr: Νέος Κώδικας Φόρου Προστιθέμενης Αξίας (Φ.Π.Α.) (Ν. 5144/2024)
OpenPeppol: Peppol BIS Billing 3.0
AADE: myDATA REST API Documentation v1.0.6
AADE: Έντυπο Φ2 — Περιοδική Δήλωση Φ.Π.Α.
Lexlege.pl: Ustawa o podatku od towarów i usług, art. 106e — Elementy faktury
Lexlege.pl: Ordynacja podatkowa, art. 63 — Zaokrąglanie kwot należności
Gofin.pl: Zaokrąglenia w JPK
Zakonyprolidi.cz: Zákon č. 235/2004 Sb. o dani z přidané hodnoty
Zakonyprolidi.cz: Zákon č. 235/2004 Sb., § 37 — Výpočet daně u dodání zboží a poskytnutí služby
Zakonyprolidi.cz: Zákon č. 235/2004 Sb., § 36 — Základ daně
Behounek.eu: Zaokrouhlování DPH
Financnisprava.gov.cz: Výpočet DPH a zaokrouhlování od 1. 10. 2019
Zakonyprolidi.cz: Zákon č. 280/2009 Sb., daňový řád, § 146 — Zaokrouhlování
Slov-lex.sk: Zákon č. 222/2004 Z.z. o dani z pridanej hodnoty
Slov-lex.sk: Zákon č. 18/1996 Z.z. o cenách
Finančná správa SR: Metodická informácia č. 13/DZPaU/2022/I
Net.jogtar.hu: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
Doc.evir.hu: ÁFA kerekítés
Nav.gov.hu: Kitöltési útmutató a 2565 jelű bevalláshoz
Pisrs.si: Zakon o davku na dodano vrednost (ZDDV-1)
Racunovodja.com: Zaokroževanje zneskov na računu in odbitek DDV — Pojasnilo DURS, št. 4230-117/2007
FURS: Evidenci obračunanega DDV in odbitka DDV ter predizpolnitev obračuna DDV
Lege5.ro: Codul fiscal, Facturarea (art. 319)
Legislatie.just.ro: OUG nr. 59/2005
ANAF: Formularul 300 — Decont de taxă pe valoarea adăugată
Lex.bg: Закон за данък върху добавената стойност (ЗДДС)
Държавен вестник: Закон за въвеждане на еврото в Република България (ЗВЕРБ)
НАП: Въпроси и отговори за еврото, предназначени за бизнеса
PortalPravo.bg: Справка-декларация за ДДС
Közzétett: 18.5.2026
Kerekítések az áfaszámításban: Matematikailag lehetetlen árak?
Az ÁFA-t tartalmazó árak egész sora létezik, amelyeket matematikailag nem lehet kiszámítani, ha az adót az áfamentes árból számoljuk. Az egyik példa a 10 €. Ezek az árak is lehetségesek, de ekkor az áfamentes árat kerekítve kell értelmezni.
Európában van áfa - az USA-ban Sales tax
Európában a termelési lánchoz tartozó cégek hozzáadott értékük arányában számolják el a fogyasztó által az államnak fizetett áfát. Az amerikai Sales tax-t viszont teljes egészében a fogyasztói értékesítést végző vállalat számlázza ki. Az Sales tax-t a helyi szolgáltatóknak fizetik, nem az államnak.
Az adózás története
A mai adók közül sokat már az ókorban is alkalmaztak. Az adóztatásról való döntés az autokratákról a parlamentekbe került, és az adózás szintje emelkedett. A korábbi időkben az adókat háborúk folytatására használták, ma az adókat a jóléti államok fenntartására.